Rokkantsági ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

 

2012. január elsejével a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, mint ellátástípusok megszűntek.

 

Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre:

-    a rehabilitációs ellátás: foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása,

-    a rokkantsági ellátás: a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása.

 

Melyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai?

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

-    rehabilitációs ellátás, vagy

-    rokkantsági ellátás.

 

Melyek a minősítési kategóriák?

A jelenlegi minősítési rendszerben az egészségi állapotot vizsgálják. Egészségi állapoton az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapotát értjük. Az egészségi állapot vizsgálata mellett kerül sor a rehabilitálhatóság foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára.

A komplex minősítés szakmai szabályairól a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet rendelkezik.

 

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy:

 

Rehabilitálható, ezen belül

  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória),
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és akinek az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória)

 

Rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória),
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és - akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes és akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

 

Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?

2014. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki

-    a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

-    keresőtevékenységet nem végez és

-    rendszeres pénzellátásban nem részesül.

 

     Kérheti-e az ellátásra való jogosultságának megállapítását az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelmét azért utasították el, mert nem rendelkezett a szükséges 1095 nap biztosítási idővel, de a szabályok szerint tudja igazolni 10 éven belül a 2555 nap, vagy 15 éven belül a 3650 nap biztosítási időt?

     Igen, lehetőség van az ellátás megállapítását kérni. Amennyiben a szakhatósági állásfoglalás még érvényes, a biztosítási időre vonatkozó iratok alapján döntenek a kérelmező jogosultságáról.

 

Mit tehet az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges 1095 nap biztosítási idővel, és nem tudja igazolni 10 éven belül a 2555 nap, vagy 15 éven belül a 3650 nap biztosítási időt.

Amennyiben nincs meg a meghatározott bejelentett napok száma, akkor nem jár az ellátás, de a komplex minősítést így is igényelni lehet a "Kérelem - Hatósági bizonyítvány kiállítására" nevezett nyomtatvány benyújtásával. A Hatósági bizonyítvánnyal rendelkezőket szintén előszeretettel foglalkoztatják azok a cégek, akik a megváltozott munkaképességű személyeket alkalmazzák.

 

 

Hogy induljak el?

 

Első lépésként a háziorvosodnál kell jelezni, hogy szeretnéd elindítani a leszázalékolásodat, akkor is, ha adott esetben táppénzen vagy, mert az ellátás megállapítása hosszadalmas folyamat.

 

A háziorvos kiállít részedre egy ún. 4 oldalas beutalót a felülvizsgálathoz.

Ezzel a papírral és az összes betegséged alatt „szerzett” zárójelentéssel, lelettel, elmész a helyileg illetékes Rehabilitácós Szakigazgatási Szervhez, 

mely az illetékes fővárosi, vagy megyei Kormányhivatalt jelenti.

 

Kapni fogsz nyomtatványokat, (amiket letölthetsz az internetről is), amiket ki kell töltened.

Ha munkaviszonyban állsz, akkor kell vinned munkáltatói- és jövedelem igazolást is.

 

A papírok beadása után postán kapsz egy „Behívót felülvizsgálatra”, amiben megjelölik a napot, amikor el kell menned a felülvizsgálatra, ahol megállapítják, hogy hány %-ban vagy egészséges.

 

A felülvizsgáló orvos addigra belenéz a leleteidbe, tudja majd, milyen betegség, milyen kezelések után vagy. Megvizsgál, kérdéseket tesz fel, majd döntést hoz. A döntését ott nem fogja elmondani, a későbbiekben egy Határozat formájában kapod meg. A határozatban szerepel, hogy milyen típusú ellátásra vagy jogosult (rehabilitációs vagy rokkantsági).

 

Nyilatkoznod kell, hogy igénybe veszed-e az ellátást, ha igen, mikortól?

Ha munkaviszonyban állsz, táppénzen vagy, nem igényelheted az ellátást (kereső tevékenység mellett nem állapítanak meg ellátást).

 

Ha táppénzen vagy és kedvezőbb számodra, mint a rehabilitációs vagy rokkant ellátás, természetesen maradhatsz még táppénzen, és amikor lejár a táppénz választhatod a rehabilitációs vagy rokkant ellátást.

 

Az igényléshez a táppénzt meg kell szakítani, vagy fel kell mondani, vagy 1-2 napra fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a munkáltatótól. Az ellátás igénylését ettől a naptól lehet kérni!

 

Mindkét típusú ellátás mellett van lehetőséged dolgozni az alábbiak figyelembe vételével:

  • A rokkantsági és rehabilitációs ellátás és mellett munkaidő korlát nélkül lehet dolgozni, de figyelni kell arra, hogy a jövedelmed nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150%-át.*

 

*Megszűnik a rokkantsági és rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

 

A rokkantsági ellátásból nem vonnak le nyugdíjjárulékot, ezért nem számít szolgálati időnek.

Ha időközben bármilyen életkörülményed változott, akkor azt 10 napon belül szükséges bejelenteni a rehabilitációs hatósághoz.

Pl: 

  • az egészségiállapotodbantartós javulás vagy rosszabbodáskövetkezett be,
  • keresőtevékenységet folytatsz vagy keresőtevékenységed megszűnt, vagy
  • keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelmed 3 egymást követőhónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

 

A rokkantsági ellátás alatt jár az utazási kedvezmény is, és a közgyógy ellátás is.

 

További információkat és a letölthető nyomtatványokat az alábbi linkeken találjátok:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/hirek/bfkh-nyomtatvanyai 

http://nrszh.kormany.hu/ugyfeltajekoztatok-fr