Onkoplasztika

A módszer célja, hogy a páciens nőiségét visszaadva távolítsa el a rosszindulatú daganatot.

 

 

Újdonságokkal a rák ellen! Az első téma az onkoplasztika, vagyis egy olyan sebészeti módszer volt, amely a női mell onkológiai és plasztikai sebészetének házasságából született, és jelentősen javítja az emlőműtéten átesett lányok, asszonyok mentális, szociális, szexuális visszailleszkedését a családba, a munkaerőpiacra és egyáltalán az életbe. 

A pozitív változás annak köszönhető, hogy a komplex sebészi technikákkal visszaállítható az eredeti mell. Ahogyan az Országos Onkológiai Intézet empatikus és felkészült munkatársai  elmondták, a módszer a hagyományostól merőben eltérő elméleti felkészültséget és sebészeti technikát kíván.


Az új módszer a rosszindulatú daganatot eltávolításával keletkezett szövethiányt korrigálja, illetve, ha az emlő eltávolítására kerül sor, az az azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb esztétikai eredménnyel, vagyis egy szép új mellel járjon.

Az emlőcentrum egyébként az intézet vadonatúj sebészeti tömbjében található (3-as éppület, III. emelet), magas szintű nemzetközi szakmai minősítéssel.

 

Mátrai főorvos messziről kezdte és mintha csak belelátna a moderátor B. Király Györgyi fejébe, sorra válaszolta meg a kérdéseket.

Riogatás után teljes gyógyulás

 

„Az emlőcentrum Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már ismert, nálunk az Országos Onkológiai Intézetben valósult meg először az a törekvés, hogy egy teljes sebészeti osztály kifejezetten csak daganatos emlők sebészetével és plasztikai rekonstrukciójával foglalkozzon.

 

Az emlőrák egy rettegett, igazi civilizációs betegség. Minden 10-12 ember közül 1 érintettet találunk. Ha felszállunk egy buszra, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egyik utastársunk ebben szenved

 

 A riogatás után, azt kell, mondjam, hogy a gyógyult betegek aránya a korai stádiumokban a 80 százalékot meghaladja! Ehhez persze az kell, hogy a hölgyek menjenek el a szűrésekre. Pillanatnyilag csak a 40 százalékuk jelenik meg a mammográfiás szűrővizsgálatokon, ami nagyon kevés.

  

Ugyanis ha a daganatot korai stádiumban észrevesszük, az még képletesen fogalmazva csak az „emlőben ül", arra korlátozott.  Az pedig köztudott, hogy korai stádiumban sokkal nagyobb a gyógyulás esélye. Fiatal korban azért nem javallt a mammográfiás szűrés, mert olyan tömött a mirigyállomány, hogy nem mennek át rajta a röntgen sugarak. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy 30-35 éves kortól érdemes mammográfiát is végezni, és hazánkban 40-45 éves kortól várjuk a pácienseket a lakossági emlőrák szűrésen. A szűrésen mindenki csak nyerhet, méghozzá azt, hogy ha eljön, meggyógyulhat. Ez a fő üzenetünk."

 

A kiváltó okokról szólva elmondta, hogy szerepet játszhat például a kövérség, a változó korban kapott hormonpótlás, vagy a genetikai faktorok. Az viszont jót tesz a szervezetnek, ha 20 éves korban szül az anyuka és sokáig szoptat.

  

Kiderült, hogy az elmúlt években az emlőrák miatti halálozás csökkent, de sajnos a tüdőrákos halálozásoké emelkedett. Aztán cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint káros a mammográfia. Röpködtek a sugárdózisok, az mindenképpen kiderült, hogy a mammográfiával járó sugárdózis közelében sincs az évente mindannyiunkat érő háttéraktivitásnak.

 

Amikor a lélek is mélyen sérül

 

A lelki sérülésekről folytatódott a disputa. Dr. Sirkó Éva pszichiáter, a BKIK Egészségügyi Szolgáltató Tagozatának vezetője a betegek szorongásaira, félelmeire hívta fel a figyelmet, és arra, hogy sokan keresik fel ebben a periódusban hangulatjavító szerekért. Aztán a következő állomás, ha túl van a műtéten, a kemoterápián, a sugárterápián valaki, és nem fogja fel, hogy meggyógyult, mehet vissza dolgozni, élhet normális családi, baráti életet. Ehhez is kell a szakmai segítség.

  

Dr.Mátrai Zoltán: Már akkor figyelünk rájuk, amikor eljönnek a szűrésre vagy intézetünk sebészi ambulanciájára daganattal vagy daganat gyanús elváltozással. Évente 900 újonnan felfedezett emlőrákos beteget gyógyítunk, és éppen a lelkük megóvása érdekében állítottunk össze egy 15 kérdésből álló kérdőívet.  Aztán: hetekkel a befekvés előtt minden beteg mellett ott a pszichológus, de az is előfordul, hogy gyógyszerrel segítjük át a félelmeken. Ugyanis egy szorongó beteget nem jó műteni. A kérdőívekből azt is megtudtuk, hogy az életet veszélyeztető állapotok, az emlő elvesztése mellett a kemoterápiától félnek a legjobban.

 

A „Mi van az OEP-finanszírozással?" kérdésre Mátrai doktor a következőket válaszolta: Az OEP finanszírozza az emlőeltávolító műtétet, meg a rekonstrukciós plasztikai műtétet is, de külön-külön. Az azonnali rekonstrukciós beavatkozásoknál - vagyis a két műtét együttes végzésénél- a biztosító csak ez egyiket téríti, tehát ez veszteséget képez a kórházaknak.

  

A rengeteg elhangzott kérdésből kiderült, hogy a betegeknek nem egyformán fontos a mell visszaállítása. Másképpen éli meg az onkoplasztikai beavatkozást a huszonéves fiatal lány, aki még boldog is, hogy szebb mellet kapott, mint amilyen a régi volt, és alig várja, hogy fürdőruhában megmutathassa strandon. Azzal, hogy tumora volt, nem is foglalkozik, és a pozitív gondolkodás biztosan segít abban, hogy mára meggyógyult. A hetvenéves falusi nénikét viszont nem érdekli az onkoplasztika, ahhoz, hogy a virágait locsolgassa, nincs szüksége új mellre. Ugyanakkor a betegek 45 százaléka igényli az emlőplasztikát, viszont csak 10 százaléka élhet a műtét lehetőségével.

 

Szólt az orvos-beteg bizalom fontosságáról, hogy milyen örömteli érzés az orvos számára, amikor a gyógyult beteg - aki néhány éve még az életéért rettegett - a kontrollra magával hozza, és boldogan mutatja unokái képét.

 

„ Az orvoslás bizalmi kérdés. Megvalósíthatónak látjuk, hogy egyénre szabott figyelemmel forduljunk a betegek felé. A nővérek nevükön szólítják a pácienseket, és rém fontos, hogy tanuljuk meg újra szeretni egymást. Sikereinket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Kékgolyó utca említésekor eltűnt a stigma a fejünk felől. "

 
Mindent az onkoplasztikáról: http://onkoplasztika.hu/  
 
 
Dr Mátrai Zoltán Ph.D. - az Emlőcentrum vezetője beszél az onkoplasztika fontosságáról
Országos Onkológiai Intézet, Emlő- és lágyrész sebészeti osztály, Osztályvezető főorvos 
 
 
 
 
2015-ben megjelent az Emlőrák korszerű sebészete című fantasztikus és egyedülálló könyv a Medicina Könyvkiadó gondozásában.