Sugárterápiás szakértő válaszol

Az érintettek által feltett gyakori kérdésekre Vinczéné Dr. Hideghéty Katalin Habil, PhD - egyetemi docens és Dr. Horváth-Nikolényi Alíz, PhD. - egyetemi adjunktus a Szent Györgyi Albert Klinikai központ munkatársai válaszolnak.

 

Kérdések a sugárterápiával kapcsolatban

 

1. Mi a sugárterápia pontos hatásmechanizmusa?

 

A sugárterápia, helyi daganatpusztító kezelési módként igen fontos szerepet tölt be a rosszindulatú betegségek elleni küzdelemben. A rákos és egyéb rosszindulatú betegségben szenvedők kétharmada, évente világszerte körülbelül 13 millió ember részesül sugárterápiában, önmagában, vagy gyógyszeres kezeléssel kombinálva. A sugárkezelés célja az esetek nagy részében a helyi  tumormentesség elérése, a tumor teljes elpusztítása a környező ép szövetek megkímélése mellett úgy, hogy a tumor hordozó szerv-, szervműködés megmarad. Röviden összefoglalva a helyi daganatmentesség megőrzésével az élettartam meghosszabbítása, jó életminőség fenntartása. A sugárterápia egy olyan tumor ellenes kezelési eljárás, melynek során az emberi testben, egy adott térfogatban ionizáló részecskék által közvetített energia elnyelése történik. Ez az elnyelt energia a besugárzott térfogatban lévő atomok ionizációját okozza, melynek következtében nagy mennyiségben szabadulnak fel helyileg különböző szabadgyökök. Ezt azért is fontos tudni, mert a különböző gyökfogó táplálék kiegészítők ronthatják az elérendő daganatpusztító hatást. Ez a nagy mennyiségű szabad oxigéngyök keletkezés a kiindulópontja a nagyobb sejtalkotók sérüléseinek, a sejtek károsítását eredményezve.  A sugárhatás okozta kémiai reakciók védekező folyamatokat indukálnak, helyi gyulladást okozó vegyületek szabadulnak fel, működésbe lépnek a sejtjavító mechanizmusok. Mindezen folyamatok eredőjeként sejtszinten, vagy átmeneti, kijavítható zavar jön létre, vagy a sejt szaporodásképtelenné válik, illetve bekövetkezhet a korai sejtöregedés vagy sejthalál. A szövetek és szervek szintjén a sugárkezelés során gyulladásos reakciók (duzzadás, bőrpír) észlelhetők, illetve később, nagyobb számú sejtpusztulás után lassan, a besugárzott területen heges elváltozások alakulhatnak ki. A szaporodásban lévő sejtek kémiai hatásokkal szemben érzékenyebbek, ezt használjuk ki sugárkezelés során a rosszindulatú sejtek elpusztítására, a  rosszindulatú betegségek gyógyítására, illetve a daganat okozta tünetek enyhítésére (palliatív kezelés). A daganatok sugárkezelése során azonban, az ép sejteket, szöveteket is éri az ionizáló sugárzás, amely nemkívánatos akut gyulladásos reakciókhoz, később (hónapokkal, akár évekkel később) pedig heges szervi-, szervműködési zavarokhoz vezethet. A mai korszerű sugárkezelési technikákkal végzett kezelés lehetővé teszi az energia elnyelés helyének nagy pontosságú meghatározását, irányítását, így egyre kevesebb mellékhatás, szövődmény mellett, egyre hatékonyabbá válik a sugárkezelés.

 

2. Mik a hosszú távú hatásai, mellékhatásai?

 

A sugárkezelés hatása és mellékhatásai számos tényezőtől függnek. Fontos a daganat típusa, a daganatsejtek egyedi jellemzői, a tumorsejtek mennyisége  és így a sugárkezelés alkalmazásának célja (pl. posztoperatív tumormentesség megőrző cél, vagy el nem távolított daganat elpusztítása) a kezelt ember életkora, egyedi szöveti érzékenysége, társbetegségei, egyéb kezelések hatása, valamint a sugárkezelés technikája, dózisa, a teljes dózis kis egységekre frakciókra osztása.  Összefoglalva tehát a sugárhatás sok mindentől függ, minden rosszindulatú daganat, és beteg másképp reagál a kezelésekre.

Emlőrák sugárkezelése az esetek többségében a műtét után történik a kiújulás megakadályozása céljából. A mai korszerű technikákkal végzett kezelések mellett a szív és tüdő sugárterhelése minimális mellékhatásként elsősorban egyedi érzékenységtől függő súlyosságban bőrszárazság, bőrpír, duzzadás, egyszóval bőrgyulladás alakulhat ki. Szövődményként hónapok évek múlva, tünetmentes tüdőelváltozás lehet detektálható mellkas CT-n, illetve bal oldali besugárzás esetén kis mértékben megnőhet a szívbetegségek kockázata. Ha a nyirokrégiókat is be kell sugarazni (ennek eldöntése a szövettani eredménytől függ) akkor a kar nyirokkeringésének zavara alakulhat ki a kar duzzadását, ödémáját eredményezve. Ezt, amennyiben a műtét-sugár okozta szakszerű masszázzsal, gyógytornával csökkenteni lehet. Megelőzésére a műtött-besugárzott oldal kímélése (terheléstől sérüléstől,( pl. tűszúrás, manikűrözés)) ajánlott. A kulcscsont feletti nyirokrégió sugárkeletkezése során a garat nyálkahártya enyhe gyulladása is kialakulhat kisebb nyelési fájdalmat okozva.

 

3. Teljesen elpusztítja, vagy csak károsítja a rossz sejteket? Hogy mérhető, hogy a sugárkezelés eredményes volt, ha levették a daganatos cicit és máshol nem volt daganat? Hogyan hat a jó sejtekre?

 

Károsítja a rossz sejteket mely károsítás minden nap megtörténik (frakcionált sugárkezelés), összeadódik és végül már nem tudja a sejt kijavítani, így a sejt szaporodásképtelenné válik, korán korai elöregszik, és el is pusztul. Úgy mérhető le az eredményesség, hogy évtizedeken át követve a gyógyult nőket, sokkal kisebb arányban alakul ki kiújulás. Tehát az adott betegre nézve is sokkal kisebb lesz a kiújulás veszélye.

 

4. Mi dönti el, hogy valakinek kell e sugár a kemoterápia után, vagy sem? Mely területeken lévő, és milyen típusú daganatok reagálnak jól a sugárkezelésre?

 

Az onkológiában az összegyűlt adatok, ellenőrzött klinikai vizsgálatok elemzése alapján tudjuk, hogy milyen fajta daganatnak, mi a leghatékonyabb kezelése, kezelés kombinációja és a műtét-gyógyszeres kezelés-sugárkezelés hármasából melyiket, milyen sorrendben, dózisban, milyen technikával mikor, érdemes végezni, hogy a legjobb életminőség, a leghosszabb túlélés, a legvalószínűbb gyógyulási esélyt nyújtsuk. Mivel az onkológia óriási ütemben fejlődik az egyes szakterületek specialistái rendszeresen tanácskoznak, minden egyes esteben egyedileg döntenek a részletes betegre-tumorra vonatkozó információk, és a szakirodalmi adatok alapján az optimáslis kezelésről.

 

5. Hogyan hat és árt-e a tüdőnek. A sugárterápia utó hatása lehet tüdőfibrózis?

 

A tüdő egy sugárérzékeny szerv, melynek dózisterhelését korlátok között kell tartani a sugárkezelés alatt esetlegesen kialakuló gyulladás, illetve a később kifejlődő fibrózis veszélye miatt. Amennyiben a tüdő valamely területét egy bizonyos dózist meghaladó sugárterhelés éri, valóban kialakulhat tüdőfibrózis, ez azonban az esetek nagyon nagy részében kis térfogatú és nem okoz klinikai panaszt. Ha valakinek súlyos tüdőbetegsége van, akkor nagyobb a veszély, de bizonyos technikákkal, hason fekvő helyzetben végzett besugárzással a tüdő kímélése, a dózis minimalizálása megvalósítható.

 

6. Ha csontáttét van a bordán, ajánlott-e a sugárkezelés? Segíthet-e? Ha igen, mért nem ezt a terápiát ajánlja az orvos, hanem Zoladex infúziót? Milyen oka lehet?

 

A csontáttétek kezelésében a bisphosphonat-ok (így pl. a Zoladex) a keringésbe kerülve mindenhol hatnak, a csont lebontó folyamatokat csökkentik, a csontépítőket javítják, és ezzel segítik a fájdalom mérséklését, illetve az újabb csont-gócok kialakulását. A sugárkezelés ebben az esetben fájdalomcsillapító, tünetcsökkentő hatású, nem a csontban lévő tumor elpusztítása a célja. 

 

7. Mi a csontszcintigráfia? Kinek és mikor csinálják? Kérni kell? Miért van az, hogy néha, több képalkotó vizsgálat után, pl.UH,MRI,CT,PET CT után sem biztos a diagnózis? Egyik vajon kiegészíti-e a másikat?

 

A csontszintigráfia során olyan izotópot adnak be az erekbe, ami segítségével kirajzolódak a csontok, és láthatóvá válnak az esetleges csontáttétek.

Minden képalkotó  vizsgáló módszernek megvan a maga érzékenysége és alkalmazási területe, egyre fejlődő technikákkal, de sajnos mindegyiknek megvannak a maga korlátai is. A képalkotó vizsgálatok milliméteres nagyságrendben láttatják a vizsgált testrészt, elváltozásokat, míg a szövettani diagnózis 100-szor ezerszer nagyobb felbontásban tudja elemezni a sejtek alakját, jellemzőit, sőt az utóbbi időben egyes sejtfestési eljárások a molekuláris jellemzőkről is információt nyújtanak. Tehát a rosszindulatú betegséges diagnózis, tipizálása képalkotókkal nem, csak szövettan alapján lehetséges.

 

8. Implantátummal a sugárkezelés ugyanolyan hatékony-e mintha nem lenne ott semmi? És nem tesz kárt a sugár az implantban?

 

Igen ugyanolyan hatékony, és nem tesz kárt az implantátumban.

 

9. Nem kellene védőszemüveg a kezeléskor? Biztos, hogy nem éri kósza sugár a szemet? Ha a torok érzékeny lesz a sugárkezelés után, nem lehet, hogy mellément? Létezik, hogy a sugárkezelés miatt hegesedést keletkezik? Okozhat kézzsibbadást?

 

A szemet biztos nem érheti kósza sugár.  A torok érzékenysége a kulcscsont feletti nyirokrégió besugárzása során alakulhat ki, de a kezelés befejezése után néhány napon belül enyhül, megszűnik.

Igen kisebb szöveti hegesedések előfordulhatnak a bőr alatti szövetekben, az emlőben és a tüdő külső kicsiny szeletében, az esetek zömében sem panaszokat se látható deformitást nem okozva.

Direkt a sugár nem okoz kézzsibbadást, de ha ilyen panasz alakul ki, a komplex kezelést irányító orvossal meg kel beszélni.

 

10.Mivel kenjük magam a sugárkezelés alatt, szabad-e közvetlenül a kezelés előtt kenni magunkat vagy nem?

 

A sugárkezelés mellékhatásaként, a besugárzott terület bőrgyulladása alakulhat ki. Ez a szubjektív tünetek mellett (égő érzés, bőrfeszülés, viszketés) általában enyhe fokozat esetén bőrpírral, súlyosabb esetekben hámfosztott területek megjelenésével jár. A mellékhatás megelőzésre és kezelésére számos, patikai forgalomban is kapható készítmény használható (Curiosa, Radiocare, Radiogel, Cicaplast). Fontos, hogy a krémet közvetlenül a sugárkezelést megelőzően ne kenje a bőrére. Ne használjon testápolót, kozmetikumokat a besugárzott területen addig, amíg a sugárkezelése folyik, illetve a sugárkezelést követően, a mellékhatások megszűnéséig. A besugárzás okozta bőrreakciók a sugárkezelés befejezése után néhány hét alatt elmúlnak.

 

11. Lehet e gyógyfürdőbe, gyógyvízbe, uszodába menni a kezelések alatt, ill. után?

 

A kezelés alatt a  hosszas vizes áztatás kerülése javasolt, így nem tanácsos gyógyvízbe gyógyfürdőbe, uszodába menni. Kerülni kell a mechanikus dörzsölést is (szűk ruha, törülköző) fürdés után a besugárzott területről inkább csak puhán leitatni javasolt a vizet. Solárium, napozás tilos.

 

12. Sugár után meddig normális a fáradékonyság, lehet-e évek múlva is?

 

Egyéni érzékenység miatt a kezelés alatt jelentkezhet fáradékonyság (amit a bejárás, utazás, várakozás még növelhet) de neek a kezelés után meg kellene szűnni. A ma alkalmazott komplex kezeléseknél a gyógyszeres terápia is okozhat fáradékonyságot, illetve a vörös vértestek csökkenése is. De kezelés nélkül évek múlva jelentkező fáradékonyság már nem írható a korábbi kezelések számlájára.