Táplálkozás

A daganatos betegségek kockázatát növelő ételek:

  • A vöröshús (például sertés, marha) gyakori fogyasztása emelheti a vastagbélrák kockázatát. A hús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a vastagbélrák-keletkezésben játszanak szerepet.
  • A húsok nagy hőmérsékleten történő sütése, mint például a roston sütés, a faszénen történő grillezés, a bő olajban történő sütés közben, valamint a megégett olaj többszöri felhasználásának hatására úgynevezett heterociklusos aminok (HA), illetve policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek. Az így készült húsokban és halakban található HA és PAH vegyületek rendszeres fogyasztása hozzájárul a prosztata- és a vastagbélrák kockázatának növeléséhez.
  • Egyes húskészítmények és felvágottak nitrites pácsóval vagy füstöléssel készülnek. Az így tartósított húsokban keletkező nitrózamin (ami például a dohányfüstben is megtalálható), illetve a füstöléskor keletkezett hidrokarbon vegyületek egyértelműen fokozzák a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
  • A tej és tejtermékek fogyasztásának kapcsán úgy tűnik, hogy a mérsékelt tej- és tejtermék-fogyasztás a legmegfelelőbb tanács, ugyanis azoknál a férfiaknál, akiknek a napi kalciumbevitele túlságosan nagy (amelynek fő forrása a tej és a tejtermékek), a prosztatarák nagyobb előfordulását figyelték meg. A tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztása a kalciumbevitel mellett más módon is emelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
  • A napi gyakoriságú, túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a vastag- és végbél- (férfiaknál), valamint a mellrák kockázatát. Ezen kívül valószínűsíthetően növeli a máj-, illetve nőknél a vastag- és végbélrák rizikóját.

 

A daganatos betegségek kockázatát csökkentő ételek:

  • A tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása a vastagbélrák előfordulásának kockázatát akár 15-20%-kal csökkentheti. A pontos mechanizmus nem teljesen ismert, a kutatók az étrendi kalcium és D-vitamin szerepét vetik fel, de felmerült a tejben és a tejtermékekben található vajsav és egyes zsírsavak, illetve a fő tejfehérje, a kazein védő szerepe is.
  • A halfogyasztás mértéke fordítottan arányos a vastagbéldaganat előfordulási gyakoriságával, a kockázat csökkenése feltehetően a halak ómega-3 zsírsavtartalmával függ össze.
  • Az erjesztett (savanyított) tejtermékek (joghurt, kefir, író) rendszeres fogyasztása probiotikus hatásuk révén csökkenthetik a vastagbéldaganat kockázatát, de ezt az összefüggést nem sikerült egyértelműen igazolni.
  • A zöldségek és gyümölcsök elegendő és változatos fogyasztása élelmirost-tartalmuk, ásványianyag- és vitamintartalmuk, kiemelten foláttartalmuk, valamint egyéb fitonutriens-tartalmuk révén csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. Egy-egy típusukra a kiemelten jótékony élelmiszereknél térünk ki.
  • A gyümölcsök nagyobb mennyiségben történő fogyasztása különösen dohányosok esetében csökkentheti a tüdőrák kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, minél többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál jobban csökkenthető a tüdőrák kockázata.
  • A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények, tésztafélék, illetve egyéb köretek hozzájárulnak az elegendő mennyiségű élelmirost-fogyasztáshoz, amely elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez, valamint a bélflóra egyensúlyához, ezzel csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

 

Kiemelten jótékony élelmiszerek

  • A keresztes virágú zöldségek (karfiol, brokkoli, káposztafélék) fogyasztása széles körű vizsgálatok áttekintése alapján nőkben csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, amely vélhetőleg a bennük található indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető. Kockázatcsökkenést figyeltek meg a tüdőrák és a keresztesvirágúak fogyasztása között is. Az említett vegyületek olyan enzimek aktivitását fokozhatják, amelyeknek a feladata a DNS védelme különböző károsító (rákkeltő) hatásokkal szemben. Emellett értékes vitaminokkal (C-, A-vitamin, folsav), ásványi anyagokkal (kalcium, vas, kálium) és az emésztést segítő élelmi rostokkal látja el a szervezetet.
  • A paradicsomban lévő likopin bizonyítottan csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát és a már kialakult betegség esetén az állapot rosszabbodását lassíthatja. Úgy tűnik, hogy a likopén a daganatos sejtek sejtciklusába beleavatkozva a rákos sejtek pusztulását segítheti elő. A feldolgozott főtt paradicsom, mint például paradicsompüré, paradicsomlé, paradicsomszósz hatékonyabbnak bizonyul, mint a nyers változat.
  • A legalább heti kétszeri fokhagyma fogyasztás férfiaknál a prosztatarák kockázatának csökkenését eredményezte. Úgy tűnik, hogy a vastagbélrák előfordulási gyakoriságát is képes rendszeres fogyasztás esetén csökkenteni. Még tisztázatlan, hogy a fokhagyma mely összetevőinek köszönhető a kockázatcsökkentés, de elsősorban a természetes formájú fokhagyma fogyasztása javasolt. A fokhagymában található hatóanyagok számos ponton avatkozhatnak be a daganatképződés folyamatába. Csökkentheti a daganatképződéshez vezető DNS-károsodást, lassíthatja a már kialakult daganatos sejtek osztódását és elősegítheti ezen sejtek pusztulását is.
  • A bogyós gyümölcsök (főleg a fekete-, vörös-, tőzegáfonya) a bennük található értékes fitonutriensek (úgynevezett antocianinok) révén csökkenthetik a daganatos betegségek kockázatát.
  • A zöldtea rendszeres fogyasztása egyes kutatások alapján csökkenti a prosztata-, valamint az emlőrák kockázatát. A kockázat csökkenését a zöldtea katechin nevű polifenol vegyületével hozták összefüggésbe.
  • Az édesköményben található anetol gyulladást és daganat kialakulást csökkentő hatással bír. Gátolja egyes gének átíródását, valamint a gyulladásos folyamatokban és a daganatos átalakulásban szerepet játszó egyes fehérjék aktivitását.
  • Az olívaolaj gazdag egyszeresen telítetlen olajsavban, polifenolokban, valamint egy hidroxitirozol nevű vegyületben. A mediterrán diétát fogyasztók körében egyes ráktípusok (pl. emlő-, vastagbélrák) kisebb előfordulását figyelték meg. Ebben a zöldségfogyasztás mellett feltehetően az olívaolaj, különösen az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása is szerepet játszik. Lehetőleg nyersen, vagyis hőkezelés nélkül, például salátákra, kenyérre kenve fogyassza.
  • A gombákban (erdei csiperke, shiitake, késői laskagomba) található, az oldható rostok közé tartozó béta-glükánok (pl. a lentinan) fogyasztása csökkentheti egyes ráktípusok előfordulását. Egy vizsgálat során már kialakult gyomor-, illetve vastagbélrák esetén a shiitake gomba fogyasztása javította a túlélést.
  • Az ananászban található bromelain nem egységes vegyület, hanem fehérjebontó és kisebb részben egyéb enzimek keveréke. A szervezetben több ponton is hat, gátolja a daganatsejtek növekedését és osztódását, valamint befolyásolja a gyulladásos fehérjék termelődését és az immunrendszer működését is.
  • A dió rendszeres fogyasztása csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét, illetve már kialakult betegség esetén lassíthatja annak előrehaladását. Ennek hátterében a daganatok növekedését befolyásoló génekre gyakorolt hatás állhat, amely a dióban lévő ómega-3 zsírsavaknak, a gamma-tokoferolnak, valamint a polifenoloknak köszönhető.

 

 További tanácsok a daganatos betegségek megelőzéséhez:

  • A megfelelő testtömeg elérése és megtartása a daganatos betegségek megelőzésének szempontjából is elengedhetetlen. A túlsúlyos, illetve elhízott emberek nagyobb kockázattal rendelkeznek a daganatos betegségeket illetően, mint az ideális testtömeggel rendelkezők. Ez számos, súlytöbbletből adódó folyamatnak köszönhető.
  • A rendszeres, napi 4-5 alkalommal történő étkezés kiegyensúlyozott működésre készteti az emésztőrendszert, hozzájárul az anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek, hormonok egyenletes kiáramlásához, így ajánlott a naponta többszöri, mértékletes étkezésre törekedni.
  • A rendszeres fizikai aktivitással csökkenthető számos daganatos betegség, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázata! Heti, legalább 4-5-szöri, 45-60 percig végzett mozgás ajánlott felnőtteknek.

 

Az egészséges táplálkozás 12 pontja

Az egészséges életmód része a megfelelő, vagyis kellően változatos, jól összeállított, a túlzásokat minden tekintetben kerülő táplálkozás. Az étkezés ugyanakkor nemcsak fizikai szükséglet, hanem egyfajta örömforrás is, a kultúránk, mindennapjaink fontos része, amely nemcsak az egyes tápanyagok kellő mennyiségű, arányú beviteléről szól.

 

Éppen ezért, az egészségmegőrző, betegségeket megelőző táplálkozás nem jelent minden jó és finom dologról való lemondást, ugyanakkor kétségtelenül szükségessé tesz némi tudatosságot az étrendben.

Szerveink, sejtjeink megfelelő működéséhez, a betegségek elkerüléséhez vagy éppen kezeléséhez az elfogyasztott táplálékokból származó energia és tápanyagok nélkülözhetetlenek. Némelyeket egy ideig tudunk nélkülözni, de hosszú távon kivétel nélkül mindegyik szükséges az egészséghez.

Az energia fehérjéből, zsírokból és szénhidrátokból származik, de nem mindegy, milyen forrásból jutunk ezekhez hozzá. Az energiát nem szolgáltató tápanyagok között tartjuk számon a különböző ásványi anyagokat (ún. makro- és mikroelemeket), a vízben és zsírban oldódó vitaminokat, élelmi rostokat. A vitaminok között találunk antioxidáns tulajdonságúakat is, amelyek többek között olyan növényi színanyagok, amelyek a zöldségek, gyümölcsök élénk színéért is felelősek. Ezért is lényeges, hogy étrendünk minél változatosabban, minél több fajta színű nyersanyagokat tartalmazzon.

Nem szükséges minden alkalommal ezekre az anyagokra koncentrálnunk vagy éppen a tápanyagtáblázatot folyamatosan figyelnünk ahhoz, hogy elkerüljük a táplálkozásfüggő betegségeket, csökkentsük a kockázatukat.

A következőkben olyan javaslatokat állítottunk össze, amelyek megkönnyítik a döntését, amikor napi, heti étkezését összeállítja.

Forrás: 123rf.com

A kiegyensúlyozott táplálkozás ugyanis már a vásárlásnál kezdődik, amikor a ma már igen gazdag kínálatból kell kiválasztanunk a számunkra legmegfelelőbbet. Természetesen a választást sokszor nem csak az szabja meg, milyen az adott élelmiszer, étel tápanyagtartalma, hanem a színe, szaga, állaga, az ismert vagy csak feltételezett íze mellett az ára is sokat nyom a latba. Sokszor elhangzik, hogy milyen drága az egészséges táplálkozás. Ilyenkor célszerű arra gondolnia, hogy a sok gyümölcs, zöldség, a teljes kiőrlésű gabonafélék és egyebek még mindig olcsóbbak annál, mintha rendszeres gyógyszerszedésre szorulna vagy esetleg egy komolyabb betegség, műtét miatt kiesne a munkából. Érdemes ezt megfontolnia!

A megfelelő étrend összeállításához segítségül álljon itt az egészséges táplálkozás 12 pontja, amely egyszerűen, de lényegre törően fogalmazza meg a táplálkozási javaslatokat:

1. pont:

Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket! Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink! A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk.

2. pont:

Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez zsír helyett inkább növényi olajat használjunk. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a joghurtos, tejes habarás vagy az étel saját anyagával történő sűrítése (ekkor egy részét kivesszük a leves, főzelék alapanyagának, pürésítjük vagy leturmixoljuk és ezzel sűrítjük az ételt).

3. pont:

Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat! Az ételek változatos ízesítésére sokféle friss vagy szárított zöldfűszert használhatunk.

4. pont:

Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, de soha ne az étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet. Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére, de ne is tiltsuk őket mérsékelt fogyasztásuktól!

5. pont:

Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy sovány, félzsíros tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot)! (Amennyiben nem küzdünk tejfehérje-allergiával vagy tejcukor-érzékenységgel.) A tej és a tejtermékek a leggazdagabb kalciumforrások, megtalálhatók benne a kalcium hasznosulását segítő D-vitamin és tejcukor.

6. pont:

Rendszeresen, naponta többször, lehetőleg minden étkezés részeként együnk valamilyen nyers, idényjellegű gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget!

7. pont:

Asztalunkra minél gyakrabban kerüljön teljes kiőrlésű lisztből készült (barna) kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a szokásos rizs, esetleg a tészta helyett! A fényezett rizs helyett érdemes barnarizst használni, de kipróbálhatjuk a bulgurt, hajdinát, kölest is erre a célra.

8. pont:

Naponta négyszer-ötször, rendszeres időközönként étkezzünk! Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget! Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva! A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig!

9. pont:

A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható. Igyunk naponta 6-8 pohár vizet, ásványvizet! Az alkohol túlzott mértékű fogyasztása káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket. Gyermekeknél a legkisebb mennyiségben is tilosak.

10. pont:

A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni.

Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek!

Bőséges fogyasztásra javasolt: elsősorban gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, hal, továbbá élelmi rostban gazdag, teljes őrlésű péksütemények, burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, zsiradékok (célszerű a zsír helyett az olaj, a vaj helyett a margarin használata, bár kenyérkenésre ez utóbbi akár el is hagyható), tojás, tészta, szárazhüvelyesek. Ritka fogyasztásra javasolt: édességek, fagylalt, cukrozott készítmények (befőtt, lekvár is), zsíros húsok, zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só, alkoholos italok.

Figyeljünk a csomagolt élelmiszereken feltüntetett energia- és tápanyagértékekre, egyéb összetételi adatokra, amelyek sok segítséget adnak az élelmiszerek kiválasztásában és az étrend összeállításában.

11. pont:

A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás.

12. pont:

A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását. Egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg rendszeres, de nem túl gyakori mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk.

 

 Forrás: Preventissimo.hu